Hírek
A légkondicionálás hatékonyságát 2030-ig 50%-kal kell növelni
2022-10-17 09:14:14
Kategória: Hirek
A légkondicionáló berendezések átlagos hatékonyságának 2030-ig legalább 50%-kal kell növekednie, ha a globális energiaágazat 2050-re el akarja érni a nettó nulla CO2-kibocsátási célokat.
A Nemzetközi Energiaügyi Szövetség (IEA) legfrissebb jelentése szerint tavaly az épületek összes végfelhasználása közül a helyiségek hűtési igénye növekedett a legnagyobb mértékben, és az épületek elektromos energiájának mintegy 2000 TWh-t, azaz közel 16%-át fogyasztotta.
Az IEA szerint ahhoz, hogy a 2050-ig megvalósítandó nettó nulla kibocsátású (NZE) forgatókönyvnek megfeleljen, az új légkondicionáló berendezések átlagos hatékonysági osztályzatának 2030-ig minden piacon legalább 50%-kal kellene növekednie.
Az NZE a globális energiaágazat számára egy olyan útvonalat jelent, amely 2050-re nettó nulla CO2-kibocsátást eredményez, miközben 2030-ra az energiaellátáshoz való egyetemes hozzáférést és a levegőminőség jelentős javulását is biztosítja.
Mivel a helyiségek hűtésére felhasznált energiafogyasztás 1990 óta több mint megháromszorozódott, az IEA hangsúlyozza, hogy a hatékonyság és az energiaszektor szén-dioxid-mentesítés terén elért eredmények nem elegendőek ahhoz, hogy megfékezzék a helyiségek hűtésére irányuló növekvő kereslethez kapcsolódó kibocsátás növekedését.
Annak ellenére, hogy a helyiségek hűtésére szolgáló berendezések teljesítménye köztudottan folyamatosan javul, és a villamosenergia-termelés egyre kevésbé szén-dioxid-intenzív, az IEA szerint a helyiségek hűtéséből származó közvetett CO2-kibocsátás gyorsan növekszik - 1990 és 2021 között több mint kétszeresére, közel 1 gt-ra emelkedik.
A 2050-ig megvalósuló nettó nulla kibocsátás forgatókönyv szerint a helyiségek hűtési igényéhez kapcsolódó közvetett CO2-kibocsátás 2030-ra a 2021-es érték körülbelül egyharmadára csökken, az egységenkénti kibocsátási intenzitás hatszor gyorsabb csökkenése mellett, mint az elmúlt évtizedben.
A helyiségek hűtésére irányuló energiaigény 2000 óta évente átlagosan 4%-kal nőtt, kétszer olyan gyorsan, mint a világítás vagy a vízmelegítés. Az üzemelő egységek száma 2000 óta több mint kétszeresére nőtt, és 2021-ben meghaladja a 2,2 milliárd darabot.
Világszerte a helyiségek hűtésére irányuló energiaigény 2021-ben több mint 6,5%-kal nő, Ázsiában és a csendes-óceáni térségben és Európában a növekedés megközelíti a 8-9%-ot. A növekedés okai országonként eltérőek, de a készüléktulajdonlás növekedése és a hőmérséklet emelkedése a fő hajtóerő.
Bár a légkondicionáló berendezések globális átlagos hatékonysága az elmúlt években folyamatosan javult, az IEA kitart amellett, hogy az elérhető legjobb termékek felé való elmozdulás és az épületek teljesítményének javítása nélkül az épületek helyiséghűtéséből származó villamosenergia-igénye 2030-ra akár 40%-kal is növekedhet.
A légkondicionáló berendezések elterjedtsége nem egyenletesen oszlik meg a világon, és gyakran azok az emberek szorulnak leginkább hűtésre, akiknek kevésbé van hozzáférésük a technológiához. A szubszaharai Afrikában a háztartásoknak csak 5%-a rendelkezik légkondicionáló berendezéssel, Indiában és Indonéziában nagyjából 10%-a, Mexikóban és Brazíliában pedig 30%-a. Ehhez képest Japánban, Koreában és az USA-ban ez az arány több mint 85%.
Eközben a hőmérséklet emelkedése, a növekvő népességgel, az urbanizációval és a javuló életszínvonallal együtt a légkondicionáló berendezések elterjedtségének erőteljes növekedését eredményezi, amely a világ népességének jelenlegi 35%-áról 2030-ra várhatóan közel 45%-ra ugrik.
A Nemzetközi Energiaügyi Szövetség (IEA) legfrissebb jelentése szerint tavaly az épületek összes végfelhasználása közül a helyiségek hűtési igénye növekedett a legnagyobb mértékben, és az épületek elektromos energiájának mintegy 2000 TWh-t, azaz közel 16%-át fogyasztotta.
Az IEA szerint ahhoz, hogy a 2050-ig megvalósítandó nettó nulla kibocsátású (NZE) forgatókönyvnek megfeleljen, az új légkondicionáló berendezések átlagos hatékonysági osztályzatának 2030-ig minden piacon legalább 50%-kal kellene növekednie.
Az NZE a globális energiaágazat számára egy olyan útvonalat jelent, amely 2050-re nettó nulla CO2-kibocsátást eredményez, miközben 2030-ra az energiaellátáshoz való egyetemes hozzáférést és a levegőminőség jelentős javulását is biztosítja.
Mivel a helyiségek hűtésére felhasznált energiafogyasztás 1990 óta több mint megháromszorozódott, az IEA hangsúlyozza, hogy a hatékonyság és az energiaszektor szén-dioxid-mentesítés terén elért eredmények nem elegendőek ahhoz, hogy megfékezzék a helyiségek hűtésére irányuló növekvő kereslethez kapcsolódó kibocsátás növekedését.
Annak ellenére, hogy a helyiségek hűtésére szolgáló berendezések teljesítménye köztudottan folyamatosan javul, és a villamosenergia-termelés egyre kevésbé szén-dioxid-intenzív, az IEA szerint a helyiségek hűtéséből származó közvetett CO2-kibocsátás gyorsan növekszik - 1990 és 2021 között több mint kétszeresére, közel 1 gt-ra emelkedik.
A 2050-ig megvalósuló nettó nulla kibocsátás forgatókönyv szerint a helyiségek hűtési igényéhez kapcsolódó közvetett CO2-kibocsátás 2030-ra a 2021-es érték körülbelül egyharmadára csökken, az egységenkénti kibocsátási intenzitás hatszor gyorsabb csökkenése mellett, mint az elmúlt évtizedben.
A helyiségek hűtésére irányuló energiaigény 2000 óta évente átlagosan 4%-kal nőtt, kétszer olyan gyorsan, mint a világítás vagy a vízmelegítés. Az üzemelő egységek száma 2000 óta több mint kétszeresére nőtt, és 2021-ben meghaladja a 2,2 milliárd darabot.
Világszerte a helyiségek hűtésére irányuló energiaigény 2021-ben több mint 6,5%-kal nő, Ázsiában és a csendes-óceáni térségben és Európában a növekedés megközelíti a 8-9%-ot. A növekedés okai országonként eltérőek, de a készüléktulajdonlás növekedése és a hőmérséklet emelkedése a fő hajtóerő.
Bár a légkondicionáló berendezések globális átlagos hatékonysága az elmúlt években folyamatosan javult, az IEA kitart amellett, hogy az elérhető legjobb termékek felé való elmozdulás és az épületek teljesítményének javítása nélkül az épületek helyiséghűtéséből származó villamosenergia-igénye 2030-ra akár 40%-kal is növekedhet.
A légkondicionáló berendezések elterjedtsége nem egyenletesen oszlik meg a világon, és gyakran azok az emberek szorulnak leginkább hűtésre, akiknek kevésbé van hozzáférésük a technológiához. A szubszaharai Afrikában a háztartásoknak csak 5%-a rendelkezik légkondicionáló berendezéssel, Indiában és Indonéziában nagyjából 10%-a, Mexikóban és Brazíliában pedig 30%-a. Ehhez képest Japánban, Koreában és az USA-ban ez az arány több mint 85%.
Eközben a hőmérséklet emelkedése, a növekvő népességgel, az urbanizációval és a javuló életszínvonallal együtt a légkondicionáló berendezések elterjedtségének erőteljes növekedését eredményezi, amely a világ népességének jelenlegi 35%-áról 2030-ra várhatóan közel 45%-ra ugrik.
Cikk képek
Az árváltozás jogát fenntartjuk!