Amikor klímavásárlásra kerül a sor, a legtöbben a márkát, a dizájnt és a hűtőteljesítményt nézik, pedig a kültéri és beltéri egységet összekötő rézcsővezetés hossza kritikus tényező a rendszer életében. A nem megfelelő csőhossz drasztikusan ronthatja a hatékonyságot, növelheti a villanyszámlát, sőt, a készülék korai halálát is okozhatja.

Amikor túl rövid a cső (A 3 méteres szabály) Bár logikusnak tűnhet, hogy ha a kültéri és a beltéri egység egyazon fal két oldalán van, akkor elég egy 50 centis cső, a valóságban a gyártók általában minimum 2-3 méteres csőhosszt írnak elő.

• Zaj és rezonancia: A túl rövid cső nem tudja elnyelni a kültéri egység kompresszorának rezgéseit, így a fal és a beltéri egység is átveszi a vibrációt, ami zavaró búgó hanggal és zörgéssel jár.

• Folyadékütés veszélye: A hűtőközegnek időre és térre van szüksége a megfelelő halmazállapot-változáshoz (elpárolgáshoz). Ha a cső túl rövid, folyékony halmazállapotú hűtőközeg juthat vissza a kompresszorba, ami azonnali, súlyos és drága meghibásodást okoz.

Amikor túl hosszú a cső A gyártók pontosan meghatározzák a maximális csőhosszt is (lakossági split klímáknál ez általában 15-20 méter). Ennek túllépése vagy a felső határ feszegetése komoly kompromisszumokkal jár.

• Teljesítményvesztés: Minél hosszabb utat tesz meg a hűtőközeg, annál nagyobb a nyomásesés. Egy 10-15 méternél hosszabb csövezésnél a klíma hűtő- és fűtőteljesítménye már érezhetően, akár 10-15%-kal is csökkenhet, miközben az áramfogyasztás nő.

• Extra hűtőközeg (gáz) pótlása: A klímák gyárilag egy bizonyos csőhosszra (általában 5-7 méter) elegendő gázzal vannak feltöltve. Efelett a szerelőnek méterenként grammra pontosan extra hűtőközeget kell töltenie a rendszerbe. Ha ez elmarad, a gép erőlködni fog, és nem hűt eléggé.

• Kompresszor túlterhelése: A hosszú csővezetékben a kompresszornak sokkal nagyobb munkát kell végeznie a gáz áramoltatásához, ami jelentősen lerövidíti a motor élettartamát.

A szintkülönbség: a rejtett buktató Nemcsak a cső hossza, hanem a beltéri és kültéri egység közötti magasságkülönbség is számít. Ha a kültéri egység jóval magasabban vagy alacsonyabban van (például a tetőn, míg a beltéri a földszinten), a kompresszor kenését biztosító olaj áramlása megváltozik. Ilyenkor a szakembernek úgynevezett olajcsapdákat kell kialakítania a csővezetékben, hogy megakadályozza a kompresszor "szárazon futását" és besülését.

A klímaszerelés nem csupán két doboz falra fúrásából áll; a csövezés fizikai és termodinamikai törvényszerűségeit szigorúan be kell tartani. A legbiztosabb megoldás, ha a telepítés előtt egy tapasztalt klímaszerelő helyszíni felmérést végez, és pontosan megtervezi a nyomvonalat, garantálva ezzel a gép hosszú, csendes és maximális hatásfokú működését.